Extremadura
A Portugáliával határos tartomány messze esik a modern világtól, az élet ott nyugodt és csendes. Az ősi települések romjai igazi történelmi tájegységgé varázsolják a vidéket, ahol különböző római kori emlékekkel is találkozhatunk, mint például a Mérida városban található vízvezeték és színház.
A későbbi történelmi korszakokból is tökéletes állapotban maradtak fenn műemlékek, több város történelmi negyedét a középkori és reneszánsz városnegyedek alkotják.
Guadalupe egy tipikus történelmi város, hagyományos középkori épületekkel, és szűk kanyargós utcákkal. Legszebb műemléke a Világörökség részét képező Santa María de Guadalupe királyi kolostor. Itt található a Guadalupe-i Szűzanya szobra, melyhez a világ minden tájáról érkeznek zarándokok.
A helyi ünnepek is többnyire vallásos jellegűek, sok régi hagyományt őriztek meg Spanyolország ezen részén. Carantona San Sebastian ünnepén állatbőrbe bújt, félelmetes maszkokat öltő emberek kimennek az utcákra, és azokat a vadállatokat jelenítik meg, amelyek a legenda szerint sértetlenül hagyták a szentet.
Pero Palo karneválon ördögjelmezbe bújtatott figurát visznek körbe a városon, majd a nap végén megsemmisítik. Csak a fejét hagyják meg, és azt a következő évben megint felhasználják.
Az extremadurai konyha a vadhúsokra illetve a csicseriborsó és bab felhasználásával készült ételekre alapszik, specialitása ezen kívül a béka és a cigányhal. A Chorizo, azaz a kolbász, a füstölt vesepecsenye, a lapocka, valamint a sonka mind jellegzetes húsai a térségnek. A Pollo al padre Pero pedig egy tipikus főételük, borsos paradicsomszószban főtt csirkehús.